ZDF dokumentumfilm Terra X

A ZDF 2023. május 7-én 19:30-kor vetíti a Terra X "Európa a... migrációs időszakban" című dokumentumfilmjét. Carnuntum római kori városa nem csak hangsúlyosan szerepel, de a Mirko Drotschmannal készült összes moderációt közvetlenül római kori városunkban forgatták és rögzítették. A dokumentumfilm utólag is megtekinthető a TV-Thekben.

A dokumentumfilm tartalma:

"Népvándorlásnak" nevezik Európában azt a viharos időszakot az ókor és a középkor között, amikor germán harcos csoportok romba döntötték a Római Birodalmat.  

A népvándorlás kétségtelenül az európai történelem egyik korszakos fordulópontja. A rómaiak fél évezreden át uralták a kontinens nagy részét. Az 5. és 6. század között azonban az Örök Várost, Rómát kétszer is kifosztották, először a vizigótok, majd a vandálok. Végül egy tehetetlen gyermekcsászár ült a trónon, akit végül egy germán hadvezér taszított le. Hogyan történhetett mindez?

Korántsem homogén etnikai csoportok

Mirko Drotschmann európai utazása során olyan kutatókkal találkozik, akik új szemszögből vizsgálják az akkori eseményeket. Ez már a "népek" kifejezéssel kezdődik. A vizigótok vagy vandálok ugyanis korántsem voltak homogén népcsoportok, hanem csak a vándorlásaik során a legkülönbözőbb népcsoportokból összeolvadva alakultak ki. Ráadásul egyértelmű, hogy ezek a "népek" nem elpusztítani akarták a Római Birodalmat, hanem részesedni akartak annak jólétéből. Ennek érdekében nemcsak fosztogattak, hanem kereskedtek, sőt harcoltak is a rómaiakért - mint Alarik, a vizigótok vezére.

A rómaiak példáját követve a vizigótok a 6. században a mai Spanyolország területén felépítették Reccopolis királyi várost; egy olyan metropoliszt, amely akkoriban még sok római települést is háttérbe szorított, amint azt a legmodernebb földmérési módszerek geomágneses szondákkal és lézerdrónokkal bizonyítják. Olyan építési teljesítmény, amelyet a "barbároknak" sokáig nem tulajdonítottak. A kutatók a "népvándorlás" egyik fontos lökéstényezőjeként az éghajlatra is összpontosítanak: valószínűleg egy hideghullám űzte Ázsiából Európába a hunokat, és tette lehetővé, hogy a vandálok 406 szilveszterén behatoljanak a Római Birodalomba.

A migráció nyomai a nyelvben és a génekben

A késő ókor vándorlásai nyomokat hagytak nyelvünkben és génjeinkben: Anglia neve például az angolszászok 5. századi Britannia elfoglalásáról tanúskodik. És bár a kontinensről érkező bevándorlók akkoriban kisebbségben voltak, genetikailag mégis ők érvényesültek: A genetikai elemzések azt mutatják, hogy az angol férfiak több mint felének angolszász felmenői vannak.

Róma nem egy nap alatt épült - és nem is egy nap alatt dőlt össze. Keleten a birodalom Bizánc formájában még a 15. században is fennmaradt. Nyugaton Nagy Károly és a frankok örökölték a rómaiaktól, a római katolikus egyház támogatásával. Új formában a római uralom eszméje élt tovább; a Német Nemzetség Szent Római Birodalmában 1806-ig fennmaradt. Ma a "népek vándorlásának" időszaka kevésbé a Római Birodalom végét jelenti, mint inkább a kultúrák és hagyományok olyan kombinációját, amely ma is formálja Európát.